A fényvédelemről dióhéjban

A Napból érkező magas frekvenciájú ibolyántúli, másként UV (ultraviola) sugárzás több szempontból is veszélyes lehet ránk. A Föld légkörében lévő ózonréteg a Napból érkező UV-sugárzás tetemes részét elnyeli. A problémát az ózonrétegen átjutó UV sugárzás okozza.

Normál esetben a napsugárzás hatására a szervezetünk fokozott bőrpigment képzéssel reagál, azaz lebarnulunk. Ehhez időre van szükség. Ha hirtelen nagy adag sugárzás éri a bőrt, nem képes rövid idő alatt megfelelő mennyiségű pigmentet termelni, ami megvédené a káros sugaraktól. Ilyenkor megtapasztalhatjuk a napsugárzás káros hatásait, ilyenek a leégés, napszúrás, hőguta, fényallergia.
A nyári hónapokban csak a délelőtti és a délutáni órákban ajánlott huzamosabb időn át a napon tartózkodni. A szeles idő megtévesztő lehet, hűsíti a bőrt, és csak akkor kapunk észbe, amikor már késő. Napszúrást nemcsak napon, hanem felhős időben és víz alatt is kaphatunk, mivel az UV - sugarak kb. másfél méterre hatolnak be a víz alá.
Sokan úgy gondolják, hogy fényvédőt használni csak akkor fontos, ha tavasz vagy nyár van, ha szépen süt a nap, vagy az ember napozik. Azt gondolhatjuk, főleg télen, vagy ha esik az eső, hogy a fényvédő nem is olyan fontos. Azonban a fényvédelem az év 365 napjára vonatkozik, vagyis télre és nyárra is.
Az igaz, hogy a hidegebb évszakokban a barnulást okozó UVB sugárzásból kevesebb van, mint a napsütéses hónapokban, de jó tudni, hogy a legalább annyira káros UVA sugárzás télen-nyáron ugyanúgy jelen van.A bőröregedés folyamatait elsősorban az UVA sugarak jelentősen felgyorsíthatják, olyannyira, hogy a kutatások szerint az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek mintegy 80%-áért felelős.

Mi is az a fényvédő?

Azt, hogy egy termék fényvédős-e, onnan tudjuk megállapítani, hogy rá van-e írva az, hogy SPF. Az SPF (Sun Protection Factor) azt jelenti, hogy az adott összetevők a káros UV sugaraknak az 1/SPF értékét NEM szűrik ki. Vagyis:
• SPF30-as fényvédő a sugaraknak a 96,666%-át kiszűri, és a 3,333%-át nem szűri ki,
• SPF50-es az UV 98%-át szűri ki, és a 2% nem.
A fényvédős termékek alapvetően két csoportra oszthatók: vannak a kémiai fényvédők és a fizikai fényvédők (illetve létezik néhány "hibrid" fényszűrő is). Akár kémiai, akár fizikai a szűrő, az nagyrészt a sugarak "elnyelésével" és hővé alakításával működik és véd minket a káros UV sugaraktól, emellett pedig a fizikai szűrők a sugarak egy részét vissza is verik, akár egy tükör.
A fényvédő egy hidratáló krém alap, amelybe különböző típusú és hatékonyságú fényvédő összetevőket kevernek, és ezen kívül még bőrtípusnak vagy bőrproblémának megfelelő célzott összetevőket is találhatunk benne.
Rosacea-s bőrre pl: Uriage
vagy pigmentfoltok esetén: Uriage Depiderm , Vichy

Milyen faktorszámút, és mennyit használjunk?

                                                                       
Mivel többféle faktorszámú fényvédő létezik (pl. SPF 10, 15, 20, 30, 50), ezért felmerülhet a kérdés, hogy vajon melyik lehet az ideális. Egy mindennapi bőrápolási rutinban az SPF 30-as fényvédő megfelelő lehet, amit nyáron lecserélhetünk SPF 50-re. Gyerekek esetén az SPF 50 ajánlott (Bariésun Kid). Bőrprobléma esetén mindenképp az SPF 50, vagy magasabb faktorszám javallt, amit érdemes használni télen is. A bőrgyógyászok véleménye általában megegyezik abban, hogy az egész testre kb. egy uncia fényvédő az elegendő mennyiség. Egy uncia egészen pontosan 28,35 gramm. Ennyi szükséges, ha az egész testet akarjuk bekenni fényvédővel.
A kutatásoknál vizsgált mennyiség 2 mg/cm2, ami egy átlagos méretű arcnál kb 1.2g-ot jelent, ami kábé babszemnyi. Amennyiben csak az előírt mennyiség felét kenjük magunkra, az a flakonon feltüntetett SPF érték négyzetgyökének megfelelő fényvédelmet fogja nyújtani. Fontos, hogy a fényvédő krémeket már kb. 20 perccel a szabadban való tartózkodás előtt fel kell vinni a bőrre, valamint két óránként ill. úszást vagy kifejezett izzadással járó fizikai aktivitást követően ismételten alkalmazni kell őket.

A fényvédelem esetén az az elv érvényes, hogy a több az jobb!